Az elso nap mar eleg sulyosan telt. Eloszor ugy nezett ki, hogy nem tudunk magunkkal mit kezdeni, de aztan ahogy az lenni szokott sikerult. A veletlen nagy rendezo. Elmentunk a Connaught placre es annyi gyogyszert vettunk, hogy nyithatunk egy kisebb patikat, aztan meg lodorogtunk ott es metroval atmentunk Old Delhibe. A metro nagyon fejlett, de nincsenek rajta kevesen, viszont iszonyu sokan vannak. Ettol meg nagyon flottul mukodik minden, a csipkartyas be- es kileptetorendszer, na meg a kocsik se a mult szazadban keszultek.

Aztan kileptunk a kozepkorba, koszos, fedettbazaros erdekes forgatagba, ahol eloszor csak osszevissza bamultunk, aztan meglattuk kedvenc turbanos baratainkat, a szikhkeket, akiknek Delhiben is nagy templomuk van. Nem gondoltuk, hogy bemehetunk, mert eppen nagyban folyt a szsertartas, a szent konyv legyezgetese nagy enekles kozepette egy meglehetosen nagy templomegyuttesben. Szoval jott egy arc aki beinvitalt bennunket, es kaptunk nevetseges fejkendot a fejunkre, majd pedig mindent lehetett fotozni, filmezni, es megfigyelni, szoval valami orulet volt. Megneztuk a szent konyv haloszobajat, a nappali helyet, azt a konyhat, ahol naponta 200000 emberre foznek (lehet hogy egy 0 le is maradt), es mindenkit INGYEN megvendegelnek.

Elhataroztuk, hogy a Himalaya elott vigyazni fogunk, nehogy a fosas keresztbe tegyen, de ez most hirtelen felejtos lett, mert a konyhaban Zsuzsa mindjart bealllt mosogatni (ugyanis onkentes alapon megy a mosogatas), es utana nem hagyhattuk ki az evest, mivel lattuk, hogy milyen fantasztikusan alaposan megy a mosogatas. Konkretan ugy, hogy egy mocskos ronggyal kell simogatni a temerdek edenyt a mocskos leben, aztan atfrizbizni egy masik koszos nagy teknobe, ott is csinalnak valamit vele, aztan meg a talaloba, ahol vodorbol csobbantjak a foldon ulo emberek tanyerjaba a kajat.

Na itt ettunk egy jot, en meg utana halavat is, amit levelbol keszult tanyerban kaptam. Persze szigoruan kezzel ettem, a kezemet meg nem nagyon mostam meg. Hat ennyit az akklimatizalodasrol.

Masnap aztan mentunk tovabb a terseg legjobb buszaval (Volvo AC) Shimlaba, a Himalaya labahoz. Ez egy kisvaros dimbesbombon epulve.

Nem mentunk sokat, csak 8 orat, es amikor megerkeztunk, nem gondoltuk, hogy most kezdodik idegenlegios kikepzesunk. Ugyanis nem lehet a varosba felmenni autoval, a taxi is kizarva, es minden cuccunkkal egyutt mintegy 50 fokos emelkedon kellett felmasznunk a fenebe, hogy szallast talaljunk. Zsuzsaek letettek magukat a cuccal egy padra, en meg kerestem a sotetben szallodat. Talaltam is hamar, csak kellett egy csomot maszni es menni vadidegen, tortenelmi kosztumbe oltozott oreg muszlimokkal. Ill. Az utobbit kenytelen vagyok visszavonni (vagy?) mert hogy annyi idos volt az egyik mint en, a masik szerintem fiatalabb. Amig masztuk a hegyet, addig ezt tisztaztuk. A szobank kivalo, csak ketnaponta kap a varos vizet, es ki kellett ordibalni, hogy igeretuknek megfeleloen, legyen a furdoszobankban viz, amit a teton levo tartalyokbol engednek. Nappali fenyben kisse sarga, de nem nagyon figyelgetjuk, mint ahogy azt sem, hogy milyen a tanyer es egyebek, mert ugysem allunk be mosogatni (csak legkozelebb Amritsarban).

Kozben vannak erdekes talalkozasok: pl. egy meditaciot tanito illeto, aki sokat tudott Magyarorszagrol. Azt mondta, hogy mindent lat rajtunk.

Megallapitotta, hogy a Levente a fiam, a Zsuzsa a testverem. Es meg sok mindent mondott rolunk. Pl. hogy a Zsuzsa ha nevet, akkor gorogdinnyere hasonlit, ha nem, akkor tokre. Ilyen kedves volt. Tolem szerinte mindenki fel, sokan orulnek, hogy nem vagyok otthon, es mindenfelet en szervezek. Hat ilyeneket.

A varos egyebkent indiai es angol keverek stilusban epult, mivel eleve az angolok alapitottak es csinaltak belole nyari rezidenciat.

Elmentunk a helyi majomtemplomba, amelyet tenyleg a majmok uralnak, egyfolytaban befigyelnek, es a gorombakkak ellen botot lehet berelni. Az ut oda baromi meredek, es az aljan kivan irva eletkori bontasban, hogy mennyi ido alatt illik a fitteknek megtenni. Na, mi teljesitettuk a kozeporeg kategoriara eloirt 45 percet. Hat volt majom rendesen, meg templom is, amit az indiai kisse gazos, cellovoldes stilusban rendeztek be, nem kicsit gicsses szobrokkal, kozepen voros festekkel leonott majomszoborral, szoval volt latvany rendesen.

Elotte ellatogattunk az egyik legelokelobb etterembe vecezesi cellal, es lattuk, hogy meg tudjuk fizetni az ottani kajat is, ami sokkal rosszabb volt, mint a reggeli szegenyesebb tipusu etteremben. Ittunk a Zsuzsaval sort, haaat eleg rossz volt, viszont sok.

Lattunk tuntetest is. Az asszonyok valami olyat skandaltak, hogy "ne csellegje!"

Holnap megyunk tovabb Manaliba, ami innen 8 ora busszal. A leheto legocskabbal megyunk, ugyhogy imara fel!