Nem kis viszontagsag es izgalom utan erkeztunk meg Bombaybe. Az ugy volt, hogy egy irodaban lerendeztem a taxit, ahol valtig allitottak, hogy masfel ora boven eleg Margaoba erni. En szerettem volna elobb indulni, de nagyon gyozkodott a no. Tehat igy 4-kor indultunk taxival a vonatunkhoz, ami kb. Pecs-Szigetvar tavolsag. Igen am, de volt egy kis kozuti baleset, es akkor dugo alakult ki, hogy lepesben haladtunk kilometereken at. Igy aztan sikeresen lekestuk a vonatunkat, ami persze most richtig idoben indult, meg veletlenul se kesett fel orat, mikor egyebkent olykor orakat szokott.
Na, de nem roahnok elore. Szoval reggel elmentunk a szerdai nagy anjunai bolhapiacra, mindent osszenezegettunk es alkudoztunk, aztan Zsuzsa ott maradt felvasarolni a keszletet, en pedig belevetettem magam utoljara a tengerbe. Utana frankon osszecsomagoltunk, es jott az eloszor kenyelmes majd utana annal izgalmasabb kaland a rohadt dugoval. A taxison nem mult, tenyleg bevallalosan vezetett, majdnem utottunk el szenasszekeret, motorosokat, buszt, amit eppen.
Aztan meg canceleztuk a vonatjegyunket es vettunk kb. 20 ftert egy masikat, amivel felszalltunk az egy oraval kesobb indulo es allitolag fullos vonatra, amire aztan semmi jegy nincs a total csirkesen kivul. Nem a fenet nem volt hely. Szinte ures kocsiban utaztunk Mumbai-ig. Egy majomszeru gyerekcsapat es hasonloan idiota apjuk vagy nagyobb testveruk melle kaptunk jegyet, mikor barhova is kaphattunk volna. Persze akkor meg nem tudtuk, hogy senki nem fog felszallni. Na, mindegy, fel 9-kor az orultek takra lefekudtek es elaludtak, ugyhogy nyugtunk volt.
Bombayben megkerestuk rogton a varangyok szallasat, merthogy az allomastol gyalog megkozelitheto volt. Igen am, de nem akarozott koran reggel dolgozni a recepciosnak. Mondta hogy varjuk, mig meg ugy gondoltuk, hogy nem varunk. Jott egy hulyegyerek, aki 600-ert fordoszobas szallast ajanlott es hogy a taxis 20 rupiaert elvisz oda. Ez igy is lett, csak elfelejtette mondani, hogy a szobahoz 300 korhadt lepcson kell felmenni, kozben kishijan raesik az emberre a haz, a szoba amugy mocskos, mint a bun. Na, megkoszontem, odaadtam a taxisnak a 20 rupiat es bemondtam a No.2 kivalasztott szallast az India Gatewaytol nem messze levo mansionokban. Nem ismerte a gyoker az utcat es egyaltalan semmirol fogalma nem volt, ezert nemi veszekedes kisereteben taxit valtottunk, es mentunk egy intelligensebb arccal a cel fele. O legalabb kerdezni tudott, igy az egyik kis lyukat szerencsesen megtalaltuk, a Hotel Delight-ot. Itt egy kis szekrenyt kaptunk szoba cimen, amibe eppen elfer ket ugy ahogy tiszta agy, es a furdo-vece kozos, koedukalt, na jo, azert a vece-zuhany komboba be lehet zarkozni. Nem voltunk itt sokat, mert mentunk a partra es onnan Elephanta szigetere. Nekem nagyon tetszett a hajokazas is meg, a barlangok az 1500 eves faragvanyokkal, Shiva majd osszes kalandjait abrazololag. Jo sokaig voltuk ott, nemcsak a toytrainezes meg barlangnezes miatt, hanem a rengeteg aruson is at kellett magunka furni. Par ember innen kap kicsi ajandekot, tessek keszulni.
Aztan pedig adtunk a joletnek es egy utcai kajaldaban befalatoztunk csak ugy allva, mint a lovak, maj pedig elhuztunk a Cafe Royal-ba allati finom sutit enni, tomeny csokitorta valami extasy nevu. Kicsit elokelo a hely, es erdekes volt a kontraszt az utcai kajalda utan.
Aztan megkerestuk a St. Thomas katedralist, ahol fel 11-kor karacsonyi gyertyagyujtogatos misere megyunk betlehemmel sulyosbitva. Addig is toljuk itt a netcafeba.