Ma reggel luxusvonattal indultunk Jaipurba, Rajasthan fovarosaba. A vonaton a szokasos fagyasztas mellett (18-20 fokra hutottek a levegot, tehat be kellett oltozni) hoztak a teat ketszer es a kajat, ami zoldsegekbol es vega fasirtbol allt. kaptunk lapokat is,ezekbol megtudutk, hogy jol dontottunk, mikor nem mentunk Srinagarba. All a bal, utak lezarva, tuntetesek, cirkusz.

Itt csak tavaly robbantottak, jartunk is abban az utcaban, de most nyuginak tunik a helyzet. Megneztuk, ami belefert a napba, a palotakat ezen belul persze a Szelek Palotajat is. Minden epulet es az egesz varos kulonlegesen szep lenne, ha nem volna telekopve-szarva-pisalva, de konkretan. Nem tudom szavakkal leirni, milyen dzsuva van itt, milyen az, ahol egy nagyvarosban tehen- es birkahegyek vannak, iszonyu allapotban levo emberek es mocsok. Tenyleg el tudnam nagyon agyabugyalni ezt a bunko tarsasagot, akik minden erteket szetszarnak persze nemcsak itt, hanem ugy altalaban az egesz orszagban. Nepal utan kicsit faj Indiaban lenni, ez az igazsag. Zsuzsanak is ez a velemenye, jollehet osszesegeben erdekes az egesz. vANNAK OLYAN UTCAK, AHOL EGY ARVA (uhh capslock bennragadt az elobb) szoval egy arva latin betu nem volt, csak devanagari. Ez mar tenyleg a tomeny India, amihez nagy levegot kell venni. Nekunk sajna nem sok jut belole mar. Holnap meg Amber Fort, aztan maradek varosnezes es indulas vissza Delhibe, mert hamarosan overkill Budapestre.

Ja, aki jon es megnezi a Jantar Mantart, az utikonyvek ajanlasaval szemben ne fogadjon guidot, mert nem eri meg, egy kukkot nem lehet tobbet megtudni toluk, mint ami ki van irva az objektumokra.